Aki a suska rendszerét ismeri, annál föl sem merül az átválthatóság kérdése. Mivel a suskának nincs kinyomtatott papíralapú megfelelője, hanem egy megállapodáson alapuló könyvelési egység, miszerint 1

Sziasztok. Mint a címben is írtam keresek olyat aki tud es szeret vasalni. +36-30-481-2001

ezvanzsac beszélget André Sternnel, aki sosem járt iskolába. http://www.vntv.hu/2014/08/lehet-jobb-ha-nem-jarunk-iskolaba/ Vajon reális elképzelés lehet ez nálunk, ahol kötelező az iskolai oktatás?

Ezzel a kérdéssel fordult hozzám valaki, és az alábbi választ küldtem e-mail-ben: "Köszönöm, hogy tag lettél a suska közösségben. Szerintem az oldalon is van egy írás arról, hogyan hozzunk létre alternatív pénzt. Abból, ki tudod szedni, ami számodra alkalmazható. A suska persze más, mert nem szó szerint pénz, hanem inkább egyfajta váltó. De ez csak előny, mert nem kell magának a bankónak a létrehozásával fáradni. Én úgy kezdenék hozzá, hogy ezvankarcsi könyvéből csinálnék magamnak egy rövid figyelemfelhívó szöveget, és összeírnék néhány kérdést, amit az első-suskások föl szoktak tenni. Aztán megnézném, hogy mi van otthon, amit már egy éve elő sem vettem, plusz csinálnék egy tálca finom sütit, és meghívnám a barátaimat csere-berére. Olyan szisztémával, hogy mindenki annyi darabot vihet, amennyit hozott. Mindegy mit, csak ne legyen szakadt, törött, esetleg lejárt folyóirat. A végefelé, amikor az látszik, hogy nem mindenkinek sikerült a pontos csere, előhoznám a suska lehetőséget, mint a csere megkönnyítését. Nagyon egyszerűen, lazán. Menet közben, csak úgy mellékesen megkérdeznék mindenkit, hogy miért jött el? Mi volt a reménye, mit fog találni? Ezzel finoman kipuhatolom a motivációkat. Amikor készülődnek elmenni, legyen előttük Karcsi könyve és suskafüzet, akár több példány is, a süti receptje és egy darabka belőle becsumizva. A sütit kapják ajándékba, de úgy, hogy láthassák közben a suska irományokat. Engedem, hogy kinyúljanak érte, mert a barátaim, és nem a vevőim. Én egyenlőre nem vezetném be nekik a kamatpénz, gazdasági válság, helyipénz szöveget. Hagynám, hogy rájöjjenek az ízére. A tudattágítás ráér akkor, ha már valaki olvasta Karcsit. Ha érdekli a háttér, úgyis kér könyvet, és mi nem tudjuk olyan jól ezt még elmondani, ahogy a könyvben le van írva. Magamról tudom, hogy időnként félreérthetően fogalmazok, aztán magyarázkodom, és oda a hatás. Jobb ezt elkerülni. Lehet az egészet olyan felkiáltással csinálni, hogy hé csajok, évszakváltás kapcsán körülnéztem a lakásban van egy csomó dolog, amit az idén már nem fogok használni, de talán neked jól jön. Én is megnézném, hogy te mitől szabadulnál meg. Hívok még pár barátnőt, és csapunk egy ingyen shoppingot. Nem csak rongyokból persze, kinek mije van:könyv,film,nem tetsző illat, rózsás kislábos, kosár, mozsár..... Tudod te ezt! Ne is említsd a suskát, csak legyen előttük. Azért készülj föl belőle, hogy ha rákérdeznek, spontán tudj két szót róla. Erre gondoltál? Megválaszoltam a kérdésedet? Ha maradt, írjál még! Öleléssel Zsóka" Most pedig mindenkinek induljon meg az ötletgépe, mit tenne még hozzá!? Új a terep, magunknak alakítjuk, segítsük egymást jó ötletekkel! Az a szabály, hogy nincs szabály!

Sziasztok! Ennek az elképzelésnek hazánkban is nő a támogatói tábora. Az alapeszme az, hogy az élethez mindenkinek joga van, nem mindenkinek van mindig jövedelme. A segélyek megalázóak, ráadásul nagy költségvonzata van a rászorulók nyilvántartásának és a kiutalás menete is eléggé büroktatikus. Kapjon hát alanyi jogon mindenki alapjövedelmet. Ez független lenne attól, hogy dolgozik-e éppen, vagy sem. Az elképzelés támogatói szerint azt a stresszt, amit a megélhetés bizonytalanságától való félelem jelent, alkotó energiává lehetne transzformálni, ha az FNA biztosítaná valamilyen szinten a megélhetését. A 21.-században az államok képesek ezt megoldani. Néhány országban, pl. Svájcban, kísérleti jelleggel bevezették már. Szerintetek hazánkban lehetséges lenne-e egy ilyen kísérlet? Milyen változásokat okozna a munkaerő piacon? Hogyan hatna az emberek tudati fejlődésére?

Báj-báj nyáj! (ezvankarcsitól) Marcell Kiss-Papp, 2011. augusztus 29., 14:47 Ha az emberek végre leküzdenék kapzsiságukat, és nem helyeznének el pénzt kamatra a bankokban, és nem vennének föl hitelt, hanem csak azt a pénzt költenék el, amit előtte megtermeltek, betartva ezzel a természetes rendet: először vadászni és aztán zabálni, nos akkor a bankárok elveszítenék hatalmukat az emberi tömegek fölött. Ha csak annyit tennének az emberek, hogy kizárólag készpénzt használnának, megszűntetnék a bankszámlájukat, ez óriási hatással lenne a társadalomra, a jólétünkre. De a kapzsiság nagy úr. Rettenetesen nagy úr. Sokan, nagyon sokan még erre sem hajlandóak, inkább csak sápítoznak, siránkoznak sanyarú sorsukon. Vagy kimennek tombolni az utcákra. De hogy felbontani a bankszámlát? Készpénzt használni? Azt nem lehet! Az kényelmetlen! Az drága! Az nem biztonságos! (félelem-félelem-félelem) Minden egyes ember, bárhol a világon, bármikor tesz egy lépést, azzal én is teszek egy lépést. És minden egyes megtett lépés megkönnyíti a következő lépés megtételét. Mindenkinek. Ezért ujjongok, hogy ha azt látom, hogy ébredeznek az emberek, és hajlandó akár csak egy is megszűntetni a számláját, kivenni a pénzét a bankból, rendezni a meglévő hiteleit és nem gondolkodni újabb hitelfelvételben. Lemondással jár? Igen. Fájdalmas? Igen. De ez a kivezető út az állatiasságból: felváltani a túlélést (örömök hajszolása, fájdalmak kerülése) az Élettel. Megfigyelni, tájékozódni, különbséget tenni (ez a túlélést, az pedig az Életet szolgálja), dönteni, és fegyelmezetten végrehajtani. Nem csak pofázni, bólogatni a kurzusokon, lelkesen kiabálni: hajrá Gilén, hanem cselekedni. Lépni előre, egyik lépést a másik után. … Egy dolog biztos: Idessza sohasem hibázik. Az Evolúció halad előre megállíthatatlanul, csak a sebessége kérdéses. Az attól függ, hányan állunk mögé elszántan, és tesszük a dolgunkat. A tett nélküli elmélkedés terméketlen! Üdvözlettel: ezvankarcsi